A "Minden rendben van, Márti!", újratöltve
Egy gyönyörű őszi nap képes krónikája.
Ma egész nap a kertben dolgoztam.
Sűrű illatokkal teli, nedves volt a levegő, már reggel. Olyan, mint egy igazi novemberi napon lennie kell.
Csend volt. Egész nap. A szarkák és a mátyásmadarak is elhallgattak már, pedig egész nyáron randalíroztak a veteményesben.
Az árkon túl épülő lakóparkban sem ordított ma a láncfűrész. Nekem fizikai fájdalmat okoz a hetek óta tartó pusztítás. Egyszerűen ép ésszel nem tudom felfogni, hogy az ide majdan kiköltöző építtetők milyen megfontolásból vágatják ki a 20-40 cm törzsátmérőjű, árnyékot adó fákat a kertjeik sarkából. Óriási kupacok gyűltek már össze a túloldalon. Ugyanolyan borzalmas látvány, mint a környékünkön szélesítés alatt álló utak mentén kivágott rengeteg fa. Mi százával ültetjük és dédelgetjük a magról kelt picinyke fákat, reménykedve, hogy egyszer majd árnyékolnak és megtartják a vizet a tájban.
Nem siettem. Tudtam, hogy úgysem fogok végezni a 3 kg, 10-14 milliméteres picike dughagymák “tél alá vetésével”, különösen, hogy az ágyásokat is el kellett készítenem hozzá. Aki dolgozott már dughagymával, tudja, hogy mit jelent a három kiló.
Ma még nem szóltam egy szót sem.
Csak az érzi magát egyedül, aki nem veszi észre az élőlénytársait maga körül. A láthatóakat sem látja, és nem érzi a milliárdnyi láthatatlant. A földdel dolgozni kell, mégpedig együttműködve. Ma nagyon finom, porhanyós volt a talaj. A mulcsot csak félrehúztam, ültetés után meg vissza. Védjen minden élőt.
Ebédelni sem jöttem be. Azt ettem, amit még mindig ad a kert: sóska-, sarkantyúka- és rukkolalevél, paradicsom, bennfelejtett sárgarépa, amit csak a csobogóba mártva “mostam meg”. Tudom, zoonózis. Hiszen ugyanebből a csobogóból isznak a madarak és a kutyáim. Nem baj, nem félek.
A földi bolhákkal egész nyáron komoly harcot vívó tarlórépa belül vajpuha. Mindenkinek jutott belőle, a bolháknak is, nekem is.
Ülni is csak akkor ültem le pár percre, amikor a fokhagymát szedtem gerezdjeire.
Délben beszaladtam a már elpakolt fürdőruhámért és kétszer is úsztam a tóban.
6 fokos volt a teteje, lejjebb nincs hőmérő. Kint 13 fok volt, de sütött a nap, így az úszás után nem öltöztem át azonnal.
Egyre jobb viszonyban vagyunk mi ketten, a tó meg én.
A tavaly őszi utolsó úszás október 30-ára esett, akkor 11 fokos volt a vize.
Még nem teszem el a fürdőruhát, úgyis kell még legalább egy fél nap, hogy befejezzem a hagymaduggatást, meg végre elszánjam magam a paradicsomok letakarítására, és hogy a bazsalikom-erdőmtől is elbúcsúzzak ez évre. A paszternák és zeller még a földben, előbbit biztosan ki kell szedni a fagyok előtt. A zeller kicsit tovább bírja.
Ettem a tegnap este sütött birsalmából is. Kevesebb ez éven a termés, az egyik fa, pont a legjobb gyümölcsű birskörte egyáltalán nem hozott semmit. Valószínűleg a fagyok alatt virágzott. De ami termés van, az nagyon finom és még egészségesebb is, mint általában. A birs érzékeny a gombásodásra, de mi nem szórunk semmilyen vegyszert. Sehová sem.
A kivi még a fákon. A héten ez is feladat, de ebben már lesz segítségem.
Egész ősszel érik a földi eper. Hetek óta eszegetem, ma megint jutott “ebéd” utáni desszertnek. Nem olyan sötétpiros, mint a forró időszakok alatt, de sokkal aromásabb. A földi epernek szüksége van a hideg éjjelekre, nyáron is hiányzik neki a 20 fok alatti hűvös éjszaka.
A paradicsomot azért nem volt szívem kivágni, mert még mindig érik. Kint. Virágot is hoz. Élete utolsó pillanatáig aktív. Hogy vehetném el tőle az életet éppen én?! Kizárt. Megvárom, míg a nagyobb hatalmak úgy döntenek, hogy egyelőre nincs tovább.
Tegnap ebédre a zöldekből - volt benne vagy 6-7-féle frissen szedett, a kertemből-, és az ajándékba kapott Kukutyin Műhely tésztából rakott tésztát készítettem. A lisztet hagyományosan, kövön őrölik hozzá, ízletes cirokból és bánkúti búzából, regeneratív gazdálkodásban. Fotó nem készült a kész ételről :-). Még van belőle, talán holnap :-).
A nap már lemenőben volt, mire bejöttem.
De még készítettem magamnak egy gyors estebédet. A sajton kívül minden a kertből van. A fotózás több időt vett igénybe, mint az elkészítés, a leszedéssel együtt. Pedig a karácsonyi termék- és recept fotózás miatt van egy rögtönzött stúdióm: egy szék, rajta egy tábla, amin egy fekete A1-es rajzpapír. Elég. Régebben rengeteg időt töltöttem a DSLR gépemmel, de most elég így. (A Substack amúgy is katasztrofálisra butítja a fotókat, látom.)
Fizikailag ma elfáradtam, de a lelkem feltöltődött.
El kell fáradni testileg, hogy a szellem és a lélek felszabadulhasson. Hogy azok is teret nyerjenek a hármas egységben.
A mai nappal véget ért egy időszak az életemben. Már egy ideje érlelődött bennem a döntés. Biztosan írok majd még az általam látott világról, hiszen “vétkesek közt cinkos, aki néma”, de a -számomra is nehezen viselt- diagnosztikai elemzéseket most egy időre abbahagyom.
Hamvas Béla írja a Mágia Szutrában:
“A fontos nem a tanítás hirdetése, hanem a sors átalakítása. A sorrendet ezúttal tehát a következőképpen kell felállítani: az első a szó, a második a gondolat, a harmadik tett. A szót azért is az első helyre kell venni, mert tudvalevően gondolat szó nélkül nincs. De főként azért, mert a szó (kinyilatkoztatás) van, még mielőtt én vagyok. A szót minden esetben a kinyilatkoztatás adja meg. Afelől, hogy mi az, amit megad, nem lehet kétség. De ha a gondolat a szót csupán befogadja és megtartja, csak gond és gondolkozás. A szót, hogy tett legyen, be kell váltani (válság, átváltás). Itt van a nehézség. Azt, hogy mit kell tenni, tudjuk, de a beváltás ereje fölött nem rendelkezünk.”
Én mindig is az építők közé tartoztam, akármit is csináltam.
Az megy nekem aránylag jól, és én amúgy sem bírom túl sokáig “csupán” a szót. Még a sajátomat sem, pedig amúgy szeretek beszélni. De sokkal inkább beszélgetni.
Új feladat vár rám. Persze csak a kertészkedés mellett, mert az marad. Az tart életben, energiában.
Tíz éve érlelődik a gondolat, és most majd igyekszem tetté át- és beváltani. Kiderül, mire jutok.
“A beváltás ereje fölött nem rendelkezünk.”
Nem mi rendelkezünk.
Szeretettel, Márti.
Ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzéseimről, iratkozz fel az ingyenes Blog értesítőre!
Ha szeretnéd támogatni a munkámat, kattints az alábbi gombra.
Kísérje ÁLDÁS a megvalósítást 🤗