Amikor a kertész nem látja a fáitól az erdőt 😊
Felhívás/kérés - Gyere! Várlak!
Egy ideje már nem arról beszélek az előadásaimban, hogy hogyan kell kertészkedni, hanem, hogy miért jó kertészkedni. Hogy miért tartom a kertészkedést gyógyírnak, vagy kézenfekvő megoldásnak a jelen világunk hibás működéseire. Egyéni, de társadalmi szinten is, persze, a maga szerény hatókörében.
Mikor eljutok odáig az előadásomban, hogy én ezt és ezt a diagnózist, hibás mintázatot látom felfedezni a világunk különböző területeit illetően, fel szoktam tenni a kérdést a közönségnek, hogy szerintük ebben az állapotban MI LEHET A MEGOLDÁS?
Olyan megoldás, ami a hétköznapi, “egyszerű” ember saját hatáskörébe tartozik, és nem olyanéba, akinek hatalma, vagy komoly befolyása van a világ történéseire.
Azaz, amit mi is meg tudunk tenni, az egyszerű kis életünkben.
Sajnos sosincs idő erről az előadások közben beszélgetni. Hiszen így is elég hosszan mesélek, és ugye, ma minden rövid időhöz kötött 😊.
Ezt a típusú előadást alkalmam lesz előadni a Mensa HungarIQa tagjainak is, nemsokára. Nagyon kíváncsian és őszintén várom, hogy a tőlem sokkal magasabb intelligenciájú embereknek milyen válaszaik lesznek. Ott ugyanis lesz másfél óra a beszélgetésre is, az előadásomat követően. Vagy akár közben. Izgalmas, remélem, nem szednek darabokra 😊.
Viszont most Nektek szeretném feltenni a kérdést:
Milyen más, jó irányba vezető, személyes utat tudtok, ami nem kertészkedés?
(A pontosítás kedvéért: a kertészkedés alatt én nemcsak a biológiai kertészkedést, hanem a gondolatkertészkedést is értem 😉. Hát persze.)
Miért kérdezem? Mert én a kertészkedést -jelenleg különösen- egyrészt hasznos MAGVETÉSként, másrészt SEBGYÓGYÍTÁSként, harmadrészt árnyékot, nyugalmat, szélvédelmet adó FAÜLTETÉSként értelmezem. Mindhármat egyformán szükségesnek érzem. És nem kizárólag a magam számára, sőt, nagyon nem.
Olyan SZÖVETekben, azaz ökoszisztémákban látom a kertészkedés szükségességét, amelyeket az elmúlt időkben túlságosan lyukasra szaggattunk, és ráadásul még tele is lettek szórva hamis utánzatokkal, azaz megbetegítő, szövetet imitáló, mérgező elemekkel.
És ez lehet biológiai, de más típusú vagy szintű ökoszisztéma. (Aki már hallotta a mostani előadásomat, érteni fogja, miről beszélek.)
Hogy ne legyek ennyire komoly (nem vagyok), a FELHÍVÁSom, a KÉRÉSem a következő 😊:
Szeretném meghallgatni a feltett kérdésemre a TI VÁLASZAITOKAT.
Többen mondták nekem, hogy van más út is, Márti, ne erőltesd ennyire ezt a kertészkedést.
És én biztos vagyok benne, hogy van, hiszen alapból hiszek a diverzitásban! Már csak a kertészkedés miatt is hiszek😊.
Mit ajánlok?
Beszélgetést, ahol megígérem, hogy én csak akkor fogok beszélni, ha Ti kérdeztek.
Nem a kertészedésről akarlak Titeket meggyőzni, ettől biztosan nem kell tartanotok. Azt teszem amúgy is, úton-útfélen 😊.
Inkább pont fordítva, talán éppen Ti fogtok meggyőzni engem! Én már annyiszor kezdtem újra az életemet, hogy most sem ijednék meg egy akár radikális váltástól sem, ha azt értelmesnek látom a magam és mások számára. De nem tervem a kertészkedés leváltása, inkább gazdagítása olyasmivel, amit én nem láthatok. Mint a fától az erdőt nem szokás látni 😊.
Mivel én szeretnék tanulni Tőletek, ezért vállalom, hogy vendégül látlak Téged, Titeket, itt, nálam, a Patikakertben, persze szerényen (nehogy ez legyen a motiváció 😊 😊😊 ), azaz készítek valami sajátos, tiszta, tápláló, egyszerű harapnivalót.
Jöhet társaság is.
Együtt vagy egyenként. Ki hogy szeretne, például ha szívesen hallanád más lehetséges útját, akkor megbeszéljük, és összekötök egy ilyen társaságot.
Ha nem jó a Patikakert, megyek én. Fizetem a kávét 😉.
De azért van 3+1 témám, ami mentén szeretném, ha mesélnél a Te utadról. De ez sem kötelező, inkább amolyan gondolatvezető.
Tőlem nem kell félni, nem vagyok coach, vagy személyiségfejlesztő, és én egyetlenegy papírt sem tudok felmutatni ebben a témakörben. Sőt magam is fejletlen vagyok e téren, mert nagyon önfejű és makacs tudok lenni :-).
De éppen ezért nem is vagyok veszélyes, hiszen ahogy ígértem, nem segíteni akarlak.
Hanem tanulni.
Nem tervezek elemzéseket végezni, vagy bármilyen publikációt írni. Tényleg tanulni szeretnék.
Én már kiraktam az asztalra a saját kártyáimat, tiszta lapokkal játszom 😊. Ismerhetsz már, elég jól.
Szóval a kérdések, mégpedig egy hajós példával élve.
A kérdések rólad szólnak. Az Emberről. Az Emberi útról.
Képzeld el, hogy egy flotta részeként Te egy hajó vagy.
Két módja van annak, ahogy az emberi gépezet (hajó, alias Emberi élet) elromoljon.
Az egyik, amikor az egyének/hajók elsodródnak egymástól, vagy ellenkezőleg, össze ütköznek. Mindkettő kárt okoz a kapcsolatokban, a hajók nem tudnak jól együtt haladni.
A másik eset az, amikor az egyénen belül történik valami meghibásodás, nincs magával jól, azaz elromlik a gépházban valami. Például a képességeid és vágyaid más-más irányba hatnak, vagy éppen össze ütköznek egymással.
És van egy harmadik, nagyon lényeges kérdés. Míg az első kettővel úgy-ahogy már foglalkozunk, és az utóbbi időkben főleg a 2)-es ponthoz kapunk jó sok hiánypótló, önfejlesztő segítséget, ezt a harmadik témát/kérdést kerüljük. Ami így szól:
Hová igyekszik a hajód? Hová igyekszik a flotta, aminek tagja vagy? Azaz mit gondolsz: Mi végre, mi célból vagy a világon?
És a 3+1-ik kérdés:
Biztosan a jó vizeken indult el a flottád és vele együtt a Te hajód? Nem kellene átevezni másik vizekre? Mert ugyan minden tökéletesen klappol, de a víz sajnos zavaros, amin éppen hajóztok? Még másképpen: biztosan jó helyen vagy ahhoz, hogy ki tudd teljesíteni az 1)-3)-at?
(Sejthetitek, hogy nem véletlenül tettem fel pont ezeket a kérdéseket. Engem is foglalkoztattak, sőt foglalkoztatnak most is. Nem luxus az ilyesmire időt, energiát szánni. Mert mindkettő kell hozzá, és nem kevés).
Ha a fenti kérdések mentén átgondolod az utadat, és mesélsz róla, nagyon boldoggá teszel, tényleg. Őszintén hiszem azt, hogy a diverzitás stabilitást jelent. SŰRŰ SZÖVETet.
A természetben biztosan, és én annak valahogy hinni tudok. Nem egyszerű és nem könnyű minta, de hiteles.
Most majd sokan azt gondolják, hogy ez a Márti mennyire nagyon naiv és nevetséges. Ugyan ki akarna vele beszélgetni? Meg olyanok is lesznek, akik azt gondolják, hogy ilyesmit nem csinálhatok “végzettséges papír” nélkül.
Dehogynem! És dehogynem!
Az elsőre az a válaszom, hogy jóindulatú és “naiv” emberekből elég hiányos a piac. Nem baj, ha én az vagyok.
A másik pedig: az ilyen vagy ehhez hasonló beszélgetések évezredekig mindenféle kiokosított segítők nélkül mentek. Csak úgy. Spontán és egyszerűen. Egy pohár bor és egy tál étel mellett. A tűz is tud segíteni. Mert az is ősi. Van az is, ha gyújtunk.
Az sem baj, ha nem jössz beszélgetni, de átgondolod a kérdéseket. Csak úgy, magadnak. De még ilyen hátsó szándékom sincs.
Tanulni szeretnék. Látni a fától az erdőt. Ebben kérem a segítségedet.
Talán csak azért, hogy jobb kertész legyek.
Írj privát üzenetben, ha jönnél.
Vagy akár publikusan.
Mindennek örülni fogok.
Szeretettel várom a jelentkezést.
Egyszerű emberi életekben gondolkozz, kérlek, semmi világmegváltóban. Az nem a mi dolgunk.
Nem vonok le semmilyen következtetést, ha nem jelentkeztek (és még a harapnivaló sem csábít el 😉) . Nekem már megvan a kertészkedés, mint út, szívesen maradok 😊.
Majd legfeljebb másképp igyekszem észrevenni az erdőt 😊.
Szeretettel, Márti.
Ha szeretnéd támogatni a munkámat, kattints az alábbi gombra.
Ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzéseimről, iratkozz fel a Blog értesítőre!
Engem megszólított a meghívásod, biztosan jót beszélgetnénk. Úgy érzem az én hajóm jó irányba tart, mégha igen viharos vizeken is.