Fermentált fekete berkenye, házi majonézzel és tavaszi tyúkhúrral – vastagbélproblémákra különösen ajánlott
A másik énem :-)
Az életem nem csak olvasásból és írásból áll, bár ezen a platformon inkább ennek a nyoma látható. De hála Istennek én úgy vagyok összedrótozva, hogy az időm nagy részét inkább valami hasznosabb tevékenységgel töltöm.
Hogy ebből is hozzak valamit, most egy receptet ajánlok Nektek. De mint minden receptemben, ebben is annyi további utalás van, hogy ha valaki azokat is végigböngészgeti, akkor akár egy véknyacska könyv is összejöhet, összejöhetne belőle.
Amolyan kincses kalendárium féle. Egyszer talán majd az is készül :-) .
Mikor nemrég először készítettem ezt a receptet, – teljesen saját kútfőből-, kicsit izgultam.
Ugyanis a fermentált arónia sós, fanyar. Az agyunk a bogyósok láttán édes, vagy legalábbis nem sós ízt vár.
De a fekete berkenye annyira kitűnő élettani hatásokkal bír, hogy azon törtem a fejem, hogyan tudnám a tejsavasan erjesztett verzióját valahogy elkészíteni. (Megj.: a fekete berkenye különleges egészségvédő hatásairól, tudományos kutatások alapján készült rövidke írásokban itt, itt, itt és itt találtok olvasnivalókat, semmiképpen se hagyjátok ki!).
Azért a fermentáltat, mert azoknak, akiknek komoly bélproblémái vannak, a fermentált jobb megoldás, mint a nyers vagy másképp feldolgozott. Ugyanis az erjesztés során feltárul a kiemelkedő beltartalom, és könnyebben szívódik fel, azaz biológiailag hasznosul. Sajnos pont azoknak van erre a rásegítésre szükségük, akik -a betegségeik miatt- maguk nem tudják olyan jól biológiailag hasznosítani a hatóanyagokat (IBS, Crohn betegség, SIBO, Colitis Ulcerosa, esetleg béldaganat).
Van is egy új termék a fejemben, fermentált aróniából, sok más hasznos mikrobiom-építő elemmel együtt, amiket külföldről rendelt tudományos könyvek és hozzáférhető cikkek alapján raktam össze, fókuszálva a világban mára vírusként terjedő vastagbél problémákra. El is készítettem a termék különféle ízesítésű prototípusát, de amikor családon belül kóstoltattam, akkor egyértelműen negatív volt az eredmény. “Ezt még a halálos ágyán fekvő beteg sem enné meg, nemhogy preventív jelleggel az egészséges vagy a félig egészséges ember…” (Csak halkan kérdezem: a gyógyszerek esetén miért nem kiabálunk, ha az éppen keserű???)
Szóval bánatomban felfüggesztettem ezen termék fejlesztését, de azért még nem adtam fel. Nem vagyok az a feladós típus 🙂 .
Így született meg a fermentált aróniából készült kence, most éppen sok tyúkhúrral gazdagítva. Hiszen itt a tavasz, most kell enni a tyúkhúrt.
Hogy miért éppen a tyúkhúr, arra ebben a tyúkhúros, ibolyás saláta receptben találtok választ, és ezen kívül nagy szeretettel ajánlom az olaszosan elkészített tyúkhúros tésztát is! Meg fogtok lepődni, mennyire finom!
Ezzel a berkenyés recepttel azért van egy kis gond. Nem hinném, hogy találtok tejsavasan erjesztett aróniát, bárhol is.
Erre hirtelen kétféle megoldást tudok. Ha valaki jó előre szól és megrendeli, tudok készíteni neki. De csak kizárólag ebben az esetben. Webshopra nem fog felkerülni egy ilyen kényes termék, és szállítani sem tudnánk. És elég sok időre is van szükség a berkenye erjesztéséhez.
A másik megoldás, hogy amennyiben lesz elég csapadék és így berkenye is, lehet majd jönni hozzánk a Szedd-magad keretében, és elkészíteni otthon a fermentumot. Tavaly kb. 300 kg maradt a bokrokon, mert már nem volt, aki leszedje. “Túl meleg van, Márti! Most nem jó! Majd megveszem a termékedet!” Hmmm…. és ki szedi le a berkenyét a termékhez?
A legjobb megoldás, ha magatok ültettek fekete berkenye bokrokat.
Ha belelapoztok a kutatási anyagokba, fogjátok tudni, hogy miért.
Amikor 12-13 évvel ezelőtt azt kerestem, hogy melyek azok a növények, amik a leginkább segíthetnének a fejlett világ -azaz a mi- minőségi éhezésünkkel szemben, és a legtöbb egészségvédő és egészség-helyreállító természetes anyagot tartalmazzák, kezembe került egy cseh disszertációs munka is. Ez amúgy nem volt jellemző, hiszen az ilyen jellegű kutatásokat általában nem Közép-Európában végzik. A fiatal kutató hölgy lelkesedésében egész merész kijelentéseket is tett, azaz, hogy az arónia (és még egy bogyós, ami szintén bekerült a Patikakertbe :-) ) lehet a közép-európai civilizációs betegségek elleni harc egyik fő eleme. Fiatalság, bolondság, lehet erre a lelkesedésre mondani…
Túl egyszerű ez a megoldás, nem? Csak ültetni kell, gondozni kicsit a növényt, a többit megoldja a természet, “ingyen”…
De hol van ebben a haszon?
Vissza a fermentumhoz.
Nagyon egyszerű az elkészítése, a felöntőleves tejsavas erjesztést itt tudjátok megtanulni. A berkenyéhez semmilyen fűszert nem tettem a készítésekor.
A fermentum levét SOSEM öntjük ki! Hiszen rengeteg feltárt anyagot tartalmaz! Sós, ezért fura lesz. Szódával, hidegen iható. Minden csak szokás kérdése, egyébként is. Ha van fermentált céklalé, ami szintén sós, miért ne lehetne fermentált arónialevet inni?
Fontos megjegyzés: facsart leveket ne igyatok. Sosem, vagy csak akkor, ha épp maraton futottatok. Ugyanis az melléktermék. A lényeget dobja ki az, aki a gyümölcs vagy zöldség levét issza. A részletesebb magyarázatról itt tudtok olvasni.
Vissza a recepthez.
Hozzávalók:
1 üveg fermentált arónia, lecsepegtetve
3-4 evőkanál házi majonéz (ezt most ide nem írnám le, nagyon egyszerű)
1-2 mokkáskanál szárazon pörkölt római kömény és koriandermag, mozsárban porítva (vagy ugyanezen fűszerek őrölt állapotban megvásárolva)
sok tyúkhúr, mosva, lazán felvágva
opcionálisan ecetes-sós kapribogyó, 1-2 evőkanál – enélkül is jó, hiszen a fermentált arónia önmaga fanyar és savas
bors
esetleg só, de azzal vigyázni kell, mert a fermentált arónia már sós!!!
Elkészítése:
Minden hozzávalót összeforgatunk.
Kenyérrel, pitával fogyasztjuk, amolyan kencének.
Jó egészséget, jó étvágyat és derűs napokat kívánok!
Szeretettel, Márti
Ha szeretnéd támogatni a munkámat, kattints az alábbi gombra.
Ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzéseimről, iratkozz fel a Blog értesítőre!