Testi/szellemi/lelki felkészülés a tavaszi zsongásra
Agatha filmje (lásd írásom itt) ugyan nem kapott fődíjat a BIDF2026-on, de a saját kategóriájában (“Kezedben a tudás jövője”) különdíjat kapott. A külön jobb is, mert “külön(b)”.
Nagyon boldoggá tett, hogy mindhárom előadás szinte teltházas volt, ami ritkaságszámba megy a dokumentumfilmek kategóriájában, különösen, ha a film nem politikáról, háborúról, válságokról vagy más emberi borzalmakról szól. Nagyon szép, megható üzeneteket kaptam, sokaknál valóban mélyre ment a történet.
Agathának nem volt könnyű élete. Négy testvérét még gyerek- és fiatalkorában elveszítette. Keresztény, német bevándorló családból származott, egyszerű, kispénzű munkás szülők gyermekeként nőtt fel Kanadában. Jó ideje a szüleitől örökölt 24 hektáros birtokon kertészkedik, mégpedig egyedül. Persze nem a teljes területet műveli, van ott erdős rész, meg valami folyó is. Lakhatna Saskatoon városában, de ott nem szeret. Mert azt szereti enni, amit ő maga megtermel. A kertjét szereti. A sok hajlongást. A növényekkel való bíbelődést és a fizikai munkát. Megjavít mindent a rozoga házban és ház körül. Azt is mind egyedül.
Bátor asszony. Kilencven évesen sincs rászorulva senkire, sőt, ő látja el a szélesebb családot, mindenféle finomággal. A karácsonyi időszak náluk márciusig tart, mert addig járnak az általa, kézzel, már-már ipari mennyiségben készített túrós pirogra. Ez a magyar derelyének felel meg, de sós, nem édes. Nem is a szláv népeknél szokásos főtt krumplis tésztából készül, aminek a tésztája könnyebb és általában juhtúróval töltenek meg, az övé inkább hasonlít a mi lekvárral töltött derelyénkre.
Agatha bölcs asszony és határozott jellem. Van tartása: a kert, az értelmes kétkezi munka mindenkit ilyenné tesz. Nyílttá és egyértelművé.
Agatha szája sarkában ott az állandó, huncut mosoly. Agatha derűs. Nem szorong, nem fél semmitől. A haláltól sem, hisz az is az élet része.
Nem akar többet az élettől, mint amit kaphat. De azt megbecsüli és tesz is érte, minden áldott nap.
Agatha a természeti és az isteni rendekkel teljes harmóniában él.
Büszke és méltó része azoknak.
Én az elmúlt évben sajnos túlhajtottam magam. Túl sokat foglalkoztam az ember alkotta világgal és annak bajaival. Nem a butaság fáj, mert az talán vele született adottság (és egyébként is hozzátartozik a diverzitáshoz, mint mondta nekem valaki a múltkor, megnyugtatásul :-) ), hanem az érzéketlenség. Előbbiről nem tehetünk, utóbbit kifejlesztjük. Azt hiszem.
Úgy érzem, hogy a múlt heti, balatonfüredi Huray villában tartott előadásom, mintha lezárása lett volna ennek a nehéz időszaknak. A tavalyi évben sok helyen megtartott “Egy egészség: Ember, Állat, Növény, Talaj, Táj, Kultúra, Társadalom” előadásom nem a kertészkedésről szólt, hanem arról, hogy miért kell kertészkedni. A modern, civilizált emberi világ különböző dimenzióiról beszéltem, általában másfél-két órát egyfolytában, de senki sem állt fel, sőt, utána még jöttek a kérdések.
Ugyanis az íróasztalon talán működő-képes, de a valóságban élet-képtelen világról szólt az előadás.
Élet. Képtelen.
Nincs valódi képünk az életről.
Minden mással intenzíven foglalkozunk, pedig ez kellene legyen a legfontosabb téma, különösen mostanság, amikor szétesni látszik az emberi világ. Pont egy éve írtam erről egy tanmesét.
A nem-emberi világ nem tud szétesni, mert az rendben van. Nem rendszer alkotja, ami csak egy “szer”. A rend legfeljebb változik. Újra-rend-ezi-magát.
Ha a “-szer” gyökszó a szavak elején van, akkor egyesítő erővel bír. “A szer eredeti jelentése: „eggyé válik, egyesült, keveredik, összekeveredik, egységes lesz, szoros barátság vagy egyesülés, összejövetel, csoportosulás, közösség.” (Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben).
Szer-elem, szer-etet, szer-tartás, szer-szám, szer-ény,… Mind-mind valóban egyesítő, közösségalkotó kifejezések.
De én vitatom azt, hogy ugyanilyen pozitív lenne a “szer” használata azokban az esetekben is, amikor a -szer a szavak végéhez kapcsolódik: gyógy-szer, táp-szer, élelmi-szer, mód-szer, rend-szer,… Ezek szerintem csak helyettesítések, utánzatok.
Persze nem tudhatom, hiszen nem vagyok se etimológus, se nyelvész. Én csupán megfigyelgetem a magyar nyelv elképesztő logikai felépítését, hihetetlen kifejező erejét. Szüleim mindig mondták: a matematikát magyarul érdemes tanulni. Vagy legalább az anyanyelveden. Ha az éppen a magyar, akkor nagyon szerencsés vagy.
Azaz szerintem nem mindegy, milyen helyen van a szer.
Hely. Telen.
Az ember nem tudja, hol a helye. Ezért aztán helytelenül viselkedik. Kiszakadt a rendekből, és szerré vált. Játékszerré.
Én inkább készülök a tavaszra. Már érzem az illatát, akkor is, ha hideg van. Mások a fények.
Most jobban vigyázok az egész-ségemre.
A testem szólt év végén, hogy a lelkem lemaradt. Így uralkodnak ők hárman énbennem, már régóta: test/szellem/lélek. Egy egészet alkotva, vigyázva egymásra.
Az eddigi 120 nm nettó ágyásokhoz most 150 nm további készült. Az ágyások tervezése nagy munka, figyelembe kell venni sok mindent.
Csak a legfontosabbak:
egymást szerető szomszéd növények
egymást neutrálisan toleráló szomszéd növények
egymást nem szerető szomszéd növények
mindezt nem csak egy éven belül, hanem éveken átnyúlóan, vetésforgóban gondolkodva (16 év excel táblái segítenek emlékezni)
fény, félárnyék igény (kelet, dél, délnyugati, nyugati kitettség)
árnyékolási egymásra hatások
vetési időszakok
szakaszos vetések
korai és másodvetések, őszi vetések, tél alá vetések
vízigény szerinti kombinációk
szélhez való viszony
támaszték szükséglet
talajtakarási módok
az egyes ágyások (20 nagy és 6 nagyon nagy) képességei, tápanyag ellátottság, és egyéb üzemeltetési specialitások
…és persze a család igényei, preferenciái, mennyiségek.
Izgalmas időszak ez.
A tervezésen túl már elkezdtem a palántázást is, azt is szakaszosan, a növények felkészülési- és tenyészideje szerint. A hét végén már vetni is készülök, kint.
A kertészkedés intenzív műfaj. Kell hozzá sok figyelem, megfigyelés, törődés, elköteleződés, türelem, elfogadás, elengedés.
De sem a test, sem a szellem, sem a lélek nem a semmitevéstől regenerálódik. Hanem a helyes használattól. Mindenféle idegen -szer nélkül rend-be tud jönni.
Feltéve, ha a rend(ek) részének tekinti magát.
Ha esetleg érdekelnek a palántázás apró trükkjei, akkor hétfőn indul egy ötrészes videó sorozat, amiben mutatok pár hasznos tanácsot, tippet, főleg a melegkedvelő növényekre vonatkozóan (paprika, paradicsom,…). Hírlevélben küldöm majd, itt lehet feliratkozni.
Szeretettel, Márti
Ha szeretnéd támogatni a munkámat, kattints az alábbi gombra.
Ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzéseimről, iratkozz fel a Blog értesítőre!